Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyvtár 2

2019.12.23

 könyvtár fogalma, típusai

Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt rendezett dokumentumgyűjtemény.

Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tűzvészben.

Fajtái:

  • Tulajdon szerint:
    • közkönyvtár
    • magánkönyvtár
  • Használói szerint:
    • nyilvános
    • korlátozottan nyilvános
    • zárt
  • Nagyság szerint:
    • kis (kevesebb, mint 10 000 kötet)
    • közép (10 000-100 000 kötetnyi állomány)
    • nagy (több, mint 100 000 kötet)
  • Típus szerint:
    • nemzeti
    • közművelődési
    • felsőoktatási
    • iskolai
    • szak
  • Olvasók kora szerint:
    • felnőtt
    • gyermek
    • ifjúsági

Magyarországon Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai állománya közel ötmilliós.

Az Akadémiai Könyvtár a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József adományából jött létre. A könyvtár később gyarapodott más tudósgyűjtemények és hagyatékok által, így hamarosan az ország legjelentõsebb tudományos könyvtára lett. Mai összállománya másfél millió kötet, amelyből több mint 1000 ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke.

 

Közművelődési könyvtárak a fővárosi könyvtárak, a megyei és városi könyvtárak.

Interneten keresztül elérhető könyvtárak

Virtuális könyvtár: nem tényleges dokumentumokat tartalmaz, csak elérési útvonalakat az információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt).

Elektronikus könyvtár: tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik.

Digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek digitalizálásra.

Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy:

  • nincs gyűjtőkörük,
  • nincs nyitva tartásuk,
  • nincs használati díj (azaz ingyenesek), és
  • nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és Internet csatlakozás.

 

Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

Hozzáférhetőség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az előnye, hogy jó a térkihasználása. (Például az ún. tömör raktározási módnál a polcok sűrűn helyezkednek el és mozgathatók.)

A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre, multimédia övezetre.

Az elrendezés nem véletlenszerű; történhet szak- illetve betűrend alapján, vagy a kettő kombinációjával (ez terjedt el legjobban). A szakrendi csoportosítás a könyvek témakörét veszi figyelembe az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján. A betűrendi csoportosításnál a szerző vagy a cím kezdőbetűje és egy szám található meg.

A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány

Az olvasónak nemcsak az a fontos, hogy a dokumentumokat kikölcsönözze és az otthonában tanulmányozhassa, hanem fontos az is, hogy adott dokumentumokhoz bármikor hozzájuthasson. Ezért a könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb műveket tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál.

A könyvtári szolgáltatások

  • könyvtári állomány helybeni használata,
  • helybeni és könyvtárközi kölcsönzés,
  • a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás,
  • bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat (másolás, sokszorosítás)

Az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található ún. multimédiás övezet. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és elektronikus dokumentumokat.

A képi dokumentumok lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetők. Ide tartoznak a diák, a rajzok és a fényképek.

Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot tartalmaz. A tárolóeszköz lehet videokazetta, CD, DVD.

Az elektronikus dokumentum fő jellemzője az információk digitális tárolása. Ide tartozhatnak a CD-k, DVD-k és az internetes dokumentumok is.

Digitális dokumentumokról részletesen

Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtár, illetve dokumentum fogalmainak meghatározása nem egyértelmű sem a szakirodalomban, sem a mindennapi használatban. Egyfajta értelmezés szerint ezek a fogalmak az alábbiak tartalmat jelentik:

Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágnese vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentumokat. Ha ezeket csak hálón érhetjük el, akkor digitális dokumentumról beszélünk, bár azok az elektronikus dokumentumok is digitálisan rögzítettek, amelyek fizikai, megfogható értelemben is a könyvtár állományába taroznak (például CD-ROM kiadványok). Továbbá digitális dokumentumon kétféle módon rögzített állományt értünk: a valóban digitális (digitális formában készített) és a digitalizált (eredetileg nem elektronikus formában készült, de digitális képként rögzített) állományokat.

Virtuálisnak tekintjük azokat az elektronikus dokumentumokat, amelyek nincsenek a könyvtár állományában, hanem másutt, más hálószemen találhatók, azonban azt csatolóval (link) a könyvtár elérhetővé teszi őket a hálón (esetleg valamilyen módon fel is dolgozva). A virtuális könyvtár egy elektronikus katalógus, amely közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum számítógépünkre letölthető.

1993-tól kezdve az Egyesült Államok kormányzata hatalmas összegeket fordított az információtechnológia, azon belül is az internet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint a rajta keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztésére. A projekt jelentőségét mutatja, hogy Al Gore alelnök személyesen felügyelte és támogatta végrehajtását. A szakmai hagyományok szerint az ő nevéhez fűződik a „digitális könyvtár” fogalmának a köztudatba való átültetése. 1993 előtt ezt a kifejezést nem találjuk a szakirodalomban. Helyette viszont megtaláljuk az „elektronikus” és a „virtuális” jelzőket. A „elektronikus könyvtár” szót a The Electronic Libray c. folyóirat 1983-as számában olvashatjuk először, míg a „virtuális könyvtár” esetében nem találunk az eseményhez köthető évszámot.

A digitális könyvtárak megjelenése és elterjedése ugyanazon eredmények közé tartozik, amelyektől hangos volt a kilencvenes évek eleje:

 

  • adatok gyors elérése;
  • a multimédia, a legkülönbözőbb formátumú információ megjelenítéséhez;
  • nagyobb tárolókapacitás;
  • felhasználóbarát kommunikáció ember és a számítógép között az eredményes keresés támogatására.

A hagyományos könyvtári gyűjteményeket két okból érdemes digitalizálni: egyrészt a frekventált dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, másrészt az állományvédelem céljából.

A digitalizálás lényege, hogy a nyomtatott dokumentum tartalmát úgy helyezzük el egy elektronikus tárolóeszközön, hogy formai és tartalmi elemeit is megőrizze, és egyúttal a számítógép segítségével feldolgozhatóvá tegyük. Digitális tárolásnak minősül, ha a nyomtatott szövegről számítógéppel olvasható (= digitális) képet készítünk, de az is, ha a szöveget számítógéppel felismertetve szövegszerkesztő által kezelhető jelsorozattá alakítjuk. Első esetben tökéletesen megőrizhetőek a dokumentum formai sajátosságai, második esetben a formai elemek könnyen elvesznek, tartalma azonban minden további nélkül feldolgozható számítógéppel.

A könyvtár „virtualitása” ott kezdődik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait („papír nélküli iroda”, „fal nélküli könyvtár”). A virtuális könyvtár mind a felhasználók, mind a gyűjtemény forrásainak oldaláról a feladatok, teendők, a szolgáltatások megosztására alapozott nyílt rendszer. A virtuális könyvtár elsődleges forrásai olyan gyűjtemények, amelyek az interneten is elérhetők. A virtuális könyvtár nemcsak dokumentumok forrása lehet, de „virtuális piactér”, kommunikációs fórum is, ami hasonlít a könyvtári olvasóteremhez. Nonprofit testületek mellet profitorientált kiadóvállalatok is működtetnek nyílt hozzáférésű internetes információs rendszereket. Legfontosabb szolgáltatásai közé tartoznak a nyomtatott folyóiratok párhuzamos elektronikus kiadásai. A tudományos folyóiratok előfizetői többnyire könyvtárak, amelyek biztosítanak bizonyos mennyiségű példányszámot, de nem annyit, amennyit olvasóik igényelnének. A kiadók ezért a lapra történő előfizetés mellé a könyvtárak részére sokszor ingyen, vagy jelképes összegért megküldik annak elektronikus verzióját is.

Hazai elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak

Hálózati források

A könyvtáros és tájékoztató szakemberek munkájuk során magától értetődően élnek a korszerű információtechnológia adta lehetőségekkel. A számítógépes hálózatok révén először más könyvtárak katalógusai váltak elérhetővé és felhasználhatóvá számukra, majd a 90-es évek elején a word wide web adott lehetőséget arra, hogy továbbfejlesszék hálózati szolgáltatásaikat. Világszerte hatalmas, egyre bővülő és sokrétű forráskínálat jött így létre, amely – feltéve, hogy szükség szerint és rendszeresen frissítik – jóval inkább naprakész tájékozódást tesz lehetővé, mint a nyomtatott források (ez különösen fontos az adattárszerű összeállítások esetében). A hálózati források nagy része ingyenesen elérhető és használható.

Linkgyűjtemények

A hálózati tájékozódásnál mindig érdemes átfogó összeállításokból kiindulni. Magyarországon ilyen a Könyvtárkapu (Információforrások könyvtárosoknak) (http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/portal) a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján található. Fő menüpontjai: könyvesboltok, könyvterjesztők, bibliográfiai adatbázisok, szakfolyóiratok, katalógusok stb. Nem a szigorúan vett szakmai közönségnek, inkább a használóknak nyújt könyvtárakkal kapcsolatos információkat: konyvtar.lap.hu. A könyvtári-tájékoztatási szakterület forrásai internet-katalógusokban is megjelennek. Magyarországon egyedülálló vállalkozás a WebKat.hu, a Neumann János Digitális Könyvtár (neumann-haz.hu) összeállítása, amely feldolgozza az interneten megjelenő, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat. Az Országos Széchenyi Könyvtárban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) (mek.oszk.hu) teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz különböző témakörökben.

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Bartha Ádám

adamba20@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Január / 2020 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 589
30 nap: 341
24 óra: 15